Unified Modeling Language![]() ![]() ![]() Az UML (Unified Modeling Language) szabványos, általános célú modellező nyelv, üzleti elemzők, rendszertervezők, szoftvermérnökök számára. Grady Booch, Ivar Jacobson és James Rumbaugh egyesített munkájának terméke.[1]Az objektumorientált (OO) modellezés módszerét alkalmazni lehet a való világ bonyolultságának leírására. Az UML egy gyakorlati, objektumorientált modellező megoldás, nagy méretű programrendszerek modelljeinek vizuális dokumentálására alkalmas eszköz. Az UML módszer és leíró nyelv segítségével különböző nézőpontú szöveges és grafikus modellek készíthetőek többek közt:[2]
Az UML grafikus jelöléseket használ a különféle rendszerek jól áttekinthető absztrakt modelljének leírására. Az UML modellek szabvány UML jelölést használó diagramokból állnak. Hatékony kommunikációs eszköz nemcsak a szoftver rendszereket fejlesztő szakemberek közötti, hanem a felhasználók és a fejlesztők együttműködésében és kommunikációjában egyaránt. Az UML története
DiagramokAz UML 2.0 verzió 13 különböző diagramtípust definiál, melyek kategóriákba és alkategóriákba oszthatók: ![]() Strukturális diagramokA strukturális diagramok a modellezett rendszer elemeire vonatkoznak. Ezek altípusai a következők:
Az osztálydiagram egy statikus modell. A rendszerben használt osztályokat mutatja azok attribútumaival együtt. Az osztálydiagram tartalmazza továbbá az osztály szintű kapcsolatokat.
A komponensdiagram a rendszer fizikai komponenseit és az azok közötti függőségeket mutatja. Fizikai komponens például a file, a header, a modul, a csomag és a futtatható állomány is.
Az összetett struktúradiagram (composite structure diagram) az osztályok belső szerkezetét mutatja és azt, hogy az adott szerkezet milyen kollaborációkat tesz lehetővé.
![]() A telepítési diagramok (deployment diagram) a rendszerimplementációhoz használt hardvert, a hardverre telepített szoftverkomponenseket és azok viszonyát hivatottak reprezentálni.
A modellezett rendszer egy adott időpillanatbeli állapotát mutatják az objektumdiagramok. Az objektumdiagram pillanatfelvétel a rendszer állapotáról. Osztályok példányait és kapcsolatait jeleníti meg. Az objektumdiagram konkrétabb az osztálydiagramnál, mert objektumok példányainak a kapcsolatát írja le objektumosztályok kapcsolata helyett.
A csomagdiagram azt mutatja, miképp szerveződnek a szoftverelemek csomagokba illetve hogyan viszonyulnak ezek a csomagok egymáshoz. Viselkedési / Dinamikus diagramok![]() ![]() A viselkedési / dinamikus diagramok azt írják le, hogy minek kell történnie a modellezett rendszerben:
Az aktivitásdiagramok a munkafolyamatot (idegen szóval workflow-t) modellezik.
Az állapotgép diagramok a rendszer lehetséges állapotait és az azok közötti átmeneteket mutatják állapotgépes ábrázolással.
A use case diagramok fogalmazzák meg a rendszer használati eseteit.
Az interakciós diagramok fogalmazzák meg a rendszerelemek közötti kommunikációt. Ezeknek további altípusai léteznek:
Galéria
KritikákAz UML széles körben elfogadott és használt szabvány, kicsiny rendszereket fejlesztők gyakran kritizálják az alábbiak miatt:
A jelenlegi UML szabvány verziónként használ más jelölést (UML 2 és 1 között van eltérés), folyamatosan fejlődik, nem kiforrott. Egyszerű, kis méretű szoftveres alkalmazással támogatott megoldás esetén, amennyi idő alatt az UML segítségével egy szoftver precízen megtervezhető, azalatt az idő alatt, csak a kivitelezést szem előtt tartó szoftverfejlesztés kockázatmentesen, kétszer gyorsabban megvalósítható. De ha a cél: precízen megtervezni egy komplex, összetett alkalmazást, amely megfelelően dokumentálva van, és platformfüggetlen, akkor az UML használata gyakorlatilag megkerülhetetlen. Irodalom
Források
Jegyzetek
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Unified Modeling Language témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia