ਦੇਵਨਾਗਰੀ ਲਿਪੀ देवनागरी लिपि
ਰਿਗਵੇਦ ਦਾ ਖਰੜਾ ਦੇਵਨਾਗਰੀ ਲਿਪੀ ਵਿੱਚ (ਮੁਢਲੀ 19ਵੀਂ ਸਦੀ)
ਲਿਪੀ ਕਿਸਮ ਸਮਾਂ ਮਿਆਦ
c. 10ਵੀਂ ਸਦੀ – ਹੁਣ ਤੱਕ[ 1] ਦਿਸ਼ਾ Left-to-right ਖੇਤਰ ਭਾਰਤ ਅਤੇ ਨੇਪਾਲ ਭਾਸ਼ਾਵਾਂ ਭਾਰਤ ਅਤੇ ਨੇਪਾਲ ਦੀਆਂ ਬਹੁਤ ਸਾਰੀਆਂ ਭਾਸ਼ਾਵਾਂ, ਜਿਵੇਂ ਕਿ, ਹਿੰਦੀ , ਨੇਪਾਲੀ , ਮਰਾਠੀ , ਕੋਂਕਣੀ , ਬੋਦੋ , ਮੈਥਿਲੀ ਅਤੇ ਸੰਸਕ੍ਰਿਤ । ਪਹਿਲਾਂ ਗੁਜਰਾਤੀ ਲਈ ਵੀ ਵਰਤੀ ਜਾਂਦੀ ਸੀਮਾਪੇ ਸਿਸਟਮ
ਔਲਾਦ ਸਿਸਟਮ
ਗੁਜਰਾਤੀ ਮੋਡੀ ਰੰਜਨਾ ਜਾਏ ਸਿਸਟਮ
ਸ਼ਾਰਦਾ ਯੂਨੀਕੋਡ ਸੀਮਾ
U+0900–U+097F ਦੇਵਨਾਗਰੀ, U+A8E0–U+A8FF ਦੇਵਨਾਗਰੀ ਐਕਸਟੈਂਡਿਡ, U+1CD0–U+1CFF ਵੈਦਿਕ ਐਕਸਟੈਨਸ਼ਨਸ This article contains phonetic transcriptions in the International Phonetic Alphabet (IPA) . For an introductory guide on IPA symbols, see Help:IPA . For the distinction between [ ] , / / and ⟨ ⟩, see IPA § Brackets and transcription delimiters .
ਦੇਵਨਾਗਰੀ ਇੱਕ ਲਿਪੀ ਹੈ ਜੋ ਮੁੱਖ ਤੌਰ 'ਤੇ ਹਿੰਦੀ ਭਾਸ਼ਾ ਨੂੰ ਲਿਖਣ ਲਈ ਵਰਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਹਿੰਦੀ ਤੋਂ ਇਲਾਵਾ ਪਾਲੀ , ਸੰਸਕ੍ਰਿਤ , ਮਰਾਠੀ , ਕੋਂਕਣੀ , ਸਿੰਧੀ , ਕਸ਼ਮੀਰੀ , ਡੋਗਰੀ , ਨੇਪਾਲੀ , ਭੋਜਪੁਰੀ , ਮੈਥਿਲੀ , ਸੰਥਾਲੀ ਆਦਿ ਬੋਲੀਆਂ ਵੀ ਇਸ ਲਿਪੀ ਵਿੱਚ ਲਿਖੀਆਂ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ।
ਜ਼ਿਆਦਾਤਰ ਭਾਸ਼ਾਵਾਂ ਵਾਂਗ ਦੇਵਨਾਗਰੀ ਵੀ ਖੱਬੇ ਤੋਂ ਸੱਜੇ ਵੱਲ ਲਿਖੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਹਰੇਕ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਉੱਪਰ ਇੱਕ ਰੇਖਾ ਖਿੱਚੀ ਹੁੰਦੀ ਹੈ। ਇਸ ਦਾ ਵਿਕਾਸ ਬ੍ਰਹਮੀ ਲਿਪੀ [ 2] ਤੋਂ ਹੋਇਆ ਹੈ। ਇਹ ਇੱਕ ਧੁਨੀਆਤਮਕ ਬੋਲੀ ਹੈ । ਭਾਰਤ ਦੀਆਂ ਕਈ ਹੋਰ ਲਿਪੀਆਂ ਇਸ ਨਾਲ਼ ਮਿਲਦੀਆਂ-ਜੁਲਦੀਆਂ ਹਨ, ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਬੰਗਾਲੀ , ਗੁਜਰਾਤੀ ਆਦਿ। 19ਵੀਂ ਸਦੀ ਤੱਕ ਇਸ ਨੂੰ ਸੰਸਕ੍ਰਿਤ ਲਿਖਣ ਲਈ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾ ਸੀ।
ਪੈਦਾਇਸ਼
ਦੇਵਨਾਗਰੀ ਬ੍ਰਹਮੀ ਪਰਿਵਾਰ ਵਿੱਚੋਂ ਹੈ, ਜੋ ਕਿ ਅੱਗੋਂ ਕੁਟਿਲ ਲਿਪੀ ਦੀਆਂ ਸ਼ਾਖਾਵਾਂ ਵਿੱਚੋਂ ਪੈਦਾ ਹੋਈ ਹੈ। ਇਹ।ਭਾਰਤ , ਨੇਪਾਲ , ਤਿੱਬਤ , ਅਤੇ ਦੱਖਣੀ-ਪੂਰਬੀ ਭਾਰਤ ਦੀ ਲਿਪੀਆਂ ਦੀ ਮਾਂ ਹੈ।
ਸਵਰ ਅੱਖਰ
ਸਵਰ ਅੱਖਰ ਤੇ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੀ ਵਿਵਸਥਾ:[ 3]
ਸੁਤੰਤਰ ਰੂਪ
ਰੋਮਨ
प ਦੇ ਭੇਦਸੂਚਕ
ਸੁਤੰਤਰ ਰੂਪ
ਰੋਮਨ
प ਦੇ ਭੇਦਸੂਚਕ
kaṇṭhya (Guttural )
अ
a
प
आ
ā
पा
tālavya (Palatal )
इ
i
पि
ई
ī
पी
oṣṭhya (Labial )
उ
u
पु
ऊ
ū
पू
mūrdhanya (Retroflex )
ऋ
ṛ
पृ
ॠ
ṝ
पॄ
dantya (Dental )
ऌ
ḷ
पॢ
ॡ
ḹ
पॣ
kaṇṭhatālavya (Palato-Guttural)
ए
e
पे
ऐ
ai
पै
kaṇṭhoṣṭhya (Labio-Guttural)
ओ
o
पो
औ
au
पौ
ਵਿਅੰਜਨ
ਵਿਅੰਜਨ ਤੇ ਉੰਨਾਂ ਦੀ ਵਿਵਸਥਾ:
[ 4]
sparśa (Plosive )
anunāsika (Nasal )
antastha (Approximant )
ūṣma/saṃghaṣhrī (Fricative )
Voicing →
aghoṣa
ghoṣa
aghoṣa
ghoṣa
Aspiration →
alpaprāṇa
mahāprāṇa
alpaprāṇa
mahāprāṇa
alpaprāṇa
mahāprāṇa
kaṇṭhya (Guttural )
क
ਕ /k/ ک
ख
ਖ /kʰ/ کھ
ग
ਗ /ਗ/ گ
घ
ਘ /ɡʱ/ گھ
ङ
ਨ /ŋ/ ں
ह
ha /ɦ/ ه، ح
tālavya (Palatal )
च
ca /c, t͡ʃ/ چ
छ
cha /cʰ, t͡ʃʰ/ چھ
ज
ja /ɟ, d͡ʒ/ ج
झ
jha /ɟʱ, d͡ʒʱ/ جھ
ञ
ña /ɲ/ ڃ، ن
य
ya /j/ ی
श
śa /ɕ, ʃ/ ش
mūrdhanya (Retroflex )
ट
ਟ /ʈ/ ٹ
ठ
ਠ /ʈʰ/ ٹھ
ड
ਡ /ɖ/ ڈ
ढ
ਢੋ /ɖʱ/ ڈھ
ण
ਣ /ɳ/ ڻ، ݨ، نڑ
र
ਰ /r/ ر
ष
ਸ਼ /ʂ/ ݜ، س، ش
dantya (Dental )
त
ਤ /t̪/ ت، ط
थ
ਥ /t̪ʰ/ تھ
द
ਦ /d̪/ د
ध
ਧ /d̪ʱ/ دھ
न
ਨ /n/ ن
ल
ਲ /l/ ل
स
ਸ /s/ س، ص، ث
oṣṭhya (Labial )
प
ਪ /p/ پ
फ
ਫ਼ /pʰ/ پھ
ब
ਬ /b/ ب
भ
ਭ /bʱ/ بھ
म
ਮ /m/ م
व
ਵ /w, ʋ/ و
ਯੂਨੀਕੋਡ
Devanagari INSCRIPT bilingual keyboard layout
ਹਵਾਲੇ
↑ Isaac Taylor (2003), History of the Alphabet: Aryan Alphabets, Part 2 , Kessinger Publishing, ISBN 978-0-7661-5847-4 , ... In the Kutila this develops into a short horizontal bar, which, in the Devanagari, becomes a continuous horizontal line ... three cardinal inscriptions of this epoch, namely, the Kutila or Bareli inscription of 992, the Chalukya or Kistna inscription of 945, and a Kawi inscription of 919 ... the Kutila inscription is of great importance in Indian epigraphy, not only from its precise date, but from its offering a definite early form of the standard Indian alphabet, the Devanagari ...
↑ "ਬ੍ਰਹਮੀ ਲਿਪੀ ਪਰਵਾਰ ਰੁੱਖ" .
↑ Wikner (1996 :13, 14)
↑ Wikner (1996 :73)